Mindig jót mosolyogtam, amikor megláttam a napi élelmiszereken, használati tárgyakon a legjobb, vagy jobb minőség feliratot. Ott, Kurdiszánban minden az volt. Úgy éreztem, talán nem is vennék meg az emberek, ha nem lenne ráírva. :).
Az ország kicsit egy zsibvásárra emlékeztetm ahol a kereskedők nyitnának a ‘nagy világ ‘ felé, ellesve pár praktikát a nagyvilági országokból. Az ott lakók rá is kaptak a dologra, csak azt veszik, amin valami kecsegtető felirat áll, ékes angolsággal. Természetesen, az angol nyelvet valamilyen szinten is beszélők száma kevesebb mint itthon, Magyarországon. Szóval kb.teljesen mindegy, hogy helyesen van-e írva egy szó, vagy van-e érelme.
Nagyon jó példa az előzőekre, hogy minden reggel amikor bementem a céghez, azzal kezdték a kolégák, hogy How are you.. Ennyi, és mentek tovább, választ nem várva. Egy ideig kellemetlenül érintett, hogy akkor most erre mit is mondjak, hogyan is válaszoljak, vagy, mit várnak.. Majd rádöbbentem, hogy ez az angolban jól ismert üdvözlés akar lenni: How do you do?. Ettől a pillanattól, már én is csak feltettem a hangzatos How are you kérdést reggelente, és mentem is a dolgomra.
Egy közelkeleti országban, egy fehér egyedülálló nő, pont olyan mint itthon egy fekete bőrű. Mindenhol megnéznek, és kínosan kedvesek veled.. Fantasztikus élmény volt kint megtapasztalni a mindennapokat, átélni az ő világukat. Mert ez is egy más világ!
How are you?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: