A kezdet kezdetén, volt valaha egy önálló, életvidám, mindig pörgő nő. Találkozott egy önálló, megbízható, kedves és jóképű férfival. Annyira beindult a kémia, hogy a nőben valami megváltozott. Érezte, hogy most jött el a pillanat. Ezt a gondolotát megosztotta barátnőivel, akik nagyon gyorsan le is beszélték róla. A fejében még mindig ott motoszkált a gondoloat: neki akarok gyereket szülni, ANYA szeretnék lenni.
A gondolatot meghallotta a sors
Anya: a testem mintha nem az enyém lenne, mi ez? Annyira fáradt, hogy nincs ereje pörögni, (de még mit sem sejt).
Anya: te jóóóóó ééég! Anya leszek! Vagy mégsem? Mit tegyek? Elöntik a kétségek, kételkedik önmaga rátermettségében, érettségében, párkapcsoatában?, a világ gyerekekhez való viszonyában, az ország és a kontinens stabilitásában. Mi lesz, ha kitör a harmadik világháború? Mostmár látom, itt kezdődött. A szüntelen aggodalom. Igen, itt már alakul az anya, legalábbis az egyik fő mozgatórugója erőteljesen átvette az irányítást. KÁOSZ
Anya: ott dobog a kis szíve. Én kis borsószemem. Nekiesik a szakirodalomnak, hogyan is kell átváltoztatni az életét, ahhoz, hogy babakompatibilis teste legyen. Ne egyen sok csokit, édességet, gombát, camambert sajtot, médiumra sütött marha steak- et, cukros üdítők fogyasztása sem javallt, illetve mondjon le a napi három kávéról, a heti egy laza baráti vizipipás fröccsözős estéről. Ne járjon el futni, úszni csak mértékkel, nehogy összeszedjen valami jó kis fertőzést..stb, stb, stb.. Tessék?
Anya: megmozdult. Érzem, h bennem fejlődik a kis élet. Talán túráznom sem kellene, el ne essek. Bicikliről szó sem lehet. Ne simogassa már annyit a hasát, árt a babának!! Eközben egyre frusztráltabb és lehangoltabb, hiszen érzi, hogy nem is a saját maga bőrében van és valaki más életét kezdi el élni. Beletörődik, hiszen így kell viselkednie egy leendő anyának.
Anya: hordó, pöffeteg, nagy bálna. Alig mozog, itt is fáj, ott is fáj…meddig tart még így? Vissza akarom kapni a testemet.
Anya: Óh. Istenem! Kérlek, csak ezt éljük túl, és tökéletes anya leszek! Szakadt, repedt, baba már kint is! Egészséges, jó nagy baba! Apuka gyönyörködjön a kisbabában. Anya testet összeférceljük. Kérlek, meddig fog még ez tartani? Nem érzem azt az eufóriát amit mindenhol leírtak. Mi baj van velem? Szép baba, gyönyörű.
Anya: tegye mellre! Éjjel- nappal, amikor csak a baba kívánja. De fáradt vagyok, fáj az alsórészem, nem tudok ülni. Nem fontos, a baba a lényeg. Milyen kedves kis teremtés. Nem érzem magam felhőtlenül boldognak, nem érzem magam anyának. Talán inkább egy robotnak. Ha kell, hát meg kell csinálni, az agy parancsol, a test engedelmeskedik.
Anya: Ne szoptasd annyit! Szoptasd igény szerint! Most akkor mit csináljak? Az anyatest ellenkezzik. Begyullad, kivérzik, fáradt, szürke. Te akartad, emlékszel? Igen, de nem így gondoltam. Én boldogságban akartam úszni, egy csodaszép családban. Ehelyett itt van az anyatest, egy édes kis csöppség, és az apa. Miért nem éreztem rögtön? Érzem, egyre erősebb a kapocs közöttünk, de még mindig nehezemre esik elhinni, hogy Ő az én gyermekem, anya vagyok? Ezt jelenti az anyaság?? Akkor én eddig szatyorban éltem..
Anya: mostmár el kellene kezdeni összeszedni magad! Hogy néz ki a lakás? Főzés, vásárlás, vasalás?? Tedd le, és csináld a háztartásbeli feladatokat! Nem akarom letenni, hiszen így érezzük jól magunkat, szorosan összekötve. Hiszen mi összetartozunk. Én és a Fiam!
Anya: Talán szánhatnék magamra egy kis időt… Te anya vagy! Mt képzelsz? Anya? Azt jelenti, hogy nem ember? Nincs saját élete? Robot, aki csak a feladatokat teljesíti? Na neeeem!
Anya: mássz ki az önsajnálatból. Anya, nem robot. Lazíts, éx élvezd egy picit, hogy van egy gyönyörű kisfiad. Tényleg lehet? Lehetni, lehet, csak magadnak kell megoldani. Feladaok megmaradtak, baba megmaradt,anyatest lassacskán regenerálódik.
Anya: nem kell neki a cicim? Kis lelkifurdalással, de annál nagyobb lelkesedéssel áll az új helyzethez. Végre a cic újra örömforrás és nem táplálékforrás! Hééé, erről nem volt szó! Hová tűntek a hetyke kis mellek? Mik ezek? Nem baj, apának biztos tetszeni fog. Nah, majd holnap, most inkább alszok!
Anyarobot néhanapján fellázad és megiszik egy csésze teát, elmegy a mellékesre, úgy, hogy közben nincs lelkifurdalása attól, hogy sír a gyerek a játékokkal teli babakarámban. Rábízza a nagyszülőkre néhány órára a kiskirályfit, hogy ne rohanva és agyvérzéses állapotban kelljen elintéznie a hivatalos ügyeit, ne adj Isten, elmegy megnézni egy filmet a moziban.
Anyatest beletörődött és elkezdte szeretni az életét. Sokszor akar meghátrálni és magábazuhanni, de szerencsére mindig van valaki aki összekaparja.
Gyerünk robotok, élvezzük az anyaságot!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: