Esküvő baba után

Egy nyolc hónapossal nagy habosbabos világraszóló lakodalmat szervezni nem lehet. Így nem is törtem magam.

Varratam egy visszafogott, de nagyon elegáns rövid csipkeruhát. Oláh Andrea (padmandi@freemail.hu) szuper munkát végzett, baráti áron. A szertartás a XI. Kerületi házasságkötő teremben volt. Az esemény előtt tartottunk egy gyors fotózást a Kopaszi gáton, persze egész nap 35 fok volt, szikrázó napsütéssel, de erre az egy órára elborult. Anyósomék eltévedtek a lakás és a hivatal között, szóval megvolt a nagy izgalom..de végszóra beestek ők is. Nándika nagyon jól viselte, csak a gratulációk végére tört el nála a mécses. 

Rengeteg időt töltöttem azzal, hogy összeszerkesszem, megvágjam, kiválasszam a zenéket a bevonuláshoz. Úgy gondoltam, csak ez az egy esküvőm lesz, át akarom élni minden pillanatát, így ez nagyon fontos rész.

Itt a lista, ha esetleg valakinek ihletre lenne szüksége :

Őszinte legyek? Nem is emlékszem, hogy hallottam-e a zenéket. Kellőképpen fel voltam már paprikázva addigra, abszolút nem tudtam magamat átadni az érzésnek. Csak szorítottam Attila kezét és húztam magammal, éreztem, hogy ő sokkal lassabban lépked mint én…ezen mégjobban felbosszantottam magam… Utána volt egy pillanat, amikor mindenki felállt, és igen, meghatódtam. El is könnyeztem magam, bár az érzelmeim vegyesek, hogy miért..

A szertarás rövid és tömör volt. Kész, vége, házasok vagyunk. Uhh, tényleg felvettem a nevét? Miért? Akartam, hogy érezze, hogy én tényleg hozzá akarok tartozni. Ezzel feladtam egy kicsit az elveimből, csakhogy kimutassam a komoly szándékaimat. Szerintem ezt azóta sem értékeli eléggé.

Elvonultunk dudaszó és flancolás nélkül a Vakvarjú vendéglőbe ( http://buda.vakvarju.com)   az Érem utcába. Éljen, nem ért még ide a vendégváró pogácsa és a torta sem. Éljen, nem találják a vendégek a helyüket. Éljen, nem találja a férjem a kistáskáját. Az ebéd többi része probléma mentesen zajlott, a kaja isteni volt, mindenkinek csak ajánlani tudom. Éppen időben befutott az Edős és Fiai társulat a pogácsákkal és a tortával. 

A torta három szintelett, színátmenetes rózsaszín kék, egy halvány púder színű cukor szellőrózsával díszítve. A legfelső emelet trüffel torta volt, a középső a híres Erdős torta, az alsó pedig frissítő citrusos bazslikomos. Egy szavam nem lehet rá, isteni volt mind.

Meglepetésnek egy stand up- os srácot ( Tarnóczi Balázs) hívtunk, hogy kicsit feldobja a hangulatot. Hát, azért nem egy Kiss Ádám, de egynek elment. Meglepődtek a vendégek, kicsit fellélégeztek, emésztgettek és mosolyogtak két fogás között.

Köszönet ajándéknak névreszóló cserepes fűszernövényeket adtunk. Fantasztikus ötlet volt, csak sajnos arra nem gondoltunk, hogy elfoglalja az egész asztalt. Kicsit rosszul esett, hogy volt egy teljes asztaltársaság, aki otthagyta őket.

Zene szólt végig a buli alatt, csak sima rádióslágerek, de tökéletesen megfelelt. Apósom mérte a jóféle házipálinkát, így aki ihatott annak a hangulata is kicsit kerekebb volt.

Mivel sok gyerkőc volt, felkértem egy animátort (http://www.jatekmesterek.hu/) , hogy szórakoztassa őket. Volt lufi hajtogatás, mondókázás, arcfestés, színezés. Azt hiszem, ez nagyon jó ötlet volt, hiszen a szülők is picit fellélegezhettek.

Vendégkönyv gyanánt kerestünk nagyobb kavicsokat a duna parton,  és arra írhatták jókívánságukat a barátok, rokonok. Készítettünk egy plakátot ami egy lufikat tartó párt ábrázolt és a vendégek ujjlenyomatai lettek a lufik. Ha beköltözünk a nagy házba, biztosan bekereteztetem és kirakom a nappaliba a falra.

Elégedetten távoztunk a helyszínről. Alig vártam, hogy megszabaduljak a ruhámtólmés a cipőmtől. Beestünk a lakásajtón, és kezdődött előlről egy átlagos nap estéje. Vacsi, fürdetés, altatás és ágybaájulás 10 órakor.

Egy gyerekkori álommal szöges ellentétben álló, de kellemesen sikerült esküvő margójára.